Pedig beszélgetni nagyon fontos. Az ember társas lény, vagyis a boldogsága, elégedettségérzete nagyban függ attól, hogy része-e egy közösségnek, vannak-e olyan barátai, akikre számíthat, akik elfogadják őt olyannak, amilyen. Ezért az odatartozás-élményért igen sok mindenre képesek vagyunk, elsősorban kamaszként. Hiszen ahhoz, hogy kapcsolódni, beszélgetni tudjunk, megosszuk valakivel a gondolatainkat, szükségünk van társakra! Vagy mégsem?

Múlt héten, a TiniDráma előtt csíptem el, hogy a gyönyörű kamaszlányaim arról beszélgetnek, vajon kövérek-e. Hirtelen olyan érzésem támadt, mintha időutazáson vennék részt. Megnyílt a tér–idő kontinuum, és ismét tizenegy éves lettem. Anyukám vett nekem új ruhákat, hiszen életem első külföldi nyaralására indultunk, és én nagyon izgatott voltam. Aztán az egész kirándulás alatt végig szorongtam, mert kövérnek éreztem magam a ruhákban

Napjainkban az internet tele van érzelmekkel. Úgy látszik, azonos hatás eléréséhez egyre nagyobb és nagyobb tettek, szavak kellenek. Talán ezért is megfigyelhető, hogy a közösségi médiában anélkül dobálózunk pszichológiai szakszavakkal, hogy a valós értelmükkel tisztában lennénk. Ezért úgy gondoltam, hasznos lenne tisztázni néhány olyan témát, amellyel nap mint nap találkozhatunk az online és offline világban egyaránt.

Napjainkban az internet telítődött érzelmekkel. Úgy látszik, azonos hatás eléréséhez egyre nagyobb és nagyobb tettek, érzelmek, szavak kellenek. Talán ezért is figyelhető meg az a tendencia, hogy a közösségimédia-platformokon anélkül dobálózunk pszichológiai szakszavakkal, hogy a valós értelmükkel tisztában lennénk. Ezért úgy gondoltam, hasznos lenne utánajárni néhány témának, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk az online és offline világban egyaránt.

Ha egy szóban kéne összefoglalnom, miről is szól a kamaszkor, akkor kapásból azt válaszolnám, hogy a drámákról, és ez nem csupán munkahelyi ártalomból mondom. Természetesen a TiniDrámára járó diákjaimon annyira közelről figyelhetem meg ezeket a hatalmas érzelmi szélsőségeket, hogy sokszor nincs más eszközöm mindehhez, mint a humor.

A Cimbora idei számai a kamaszkor semmihez sem hasonlítható hullámvasútjára ültetnek fel benneteket. Mi is a kamaszkor? Egy előadásban hallottam, hogy ekkor születik meg az emberpalánta másodjára. Első születés: amikor világra jövünk. Második születés: amikor a kamaszkor viszontagságai után kikristáyosodik énünk, személyiségünk, ízlésünk, világlátásunk. Harmadik születés: amikor rájövünk, miért is vagyunk itt, a Földön...

Ahogy kutattam a téma után, kezdett kirajzolódni előttem, hogy nagyjából az összes, személyes életedre negatív hatással bíró kapcsolatot besorolhatjuk három nagy csoportba.

Karadocsev Éva okleveles molekuláris biológus és táplálkozástudományi szakember. Felkeltette az érdeklődésem az általa vezetett informatív, esztétikus posztokkal tarkított oldal, mivel a képeiből és leírásaiból egy manapság ritka kombináció érződik ki: a tudatosság lazasággal társul.

A tavalyi TiniDráma táboromban ismerkedtem meg két eszméletlenül tudatos kamasszal, akik rendszeresen sportoltak, tudatosan étkeztek, ebben pedig támogatták, inspirálták is egymást. Aki ismer, tudhatja, hogy nem jellemző rám, hogy lenézném pusztán az életkoruk miatt az hozzám kerülő emberpalántákat, de az érettség, ami a lányok szavaiból áradt, őszintén meglepett.

Munkám során arra buzdítom a hozzám érkező kamaszokat, hogy keressék meg, majd feszegessék saját határaikat, ami azzal jár, hogy egyszer csak meghaladják azokat, kilépnek a komfortzónájukból.

Dr. Gary Chapman amerikai lelkipásztor írónak, család- és párterapeutának köszönhetjük a szeretetnyelvek elméletét. Szerinte az emberek ötféleképp fejezik ki szeretetüket, illetve ezek azok a nyelvek, amelyeken hozzájuk szólva azt éreztethetjük velük, hogy szeretve vannak. Megannyi félreértésnek vehetjük elejét, ha tudjuk, barátaink, családtagjaink illetve párunk mely nyelveket beszéli és melyeket nem.

Miközben a TiniDráMa táborra végeztem a kutatómunkám, szembejött velem a címben szereplő elmélet egy podcastben, és hatalmas hatást gyakorolt rám. A kamaszaim visszajelzései alapján számukra is segített átértelmezni kapcsolataikat, ezért úgy gondoltam, elhozom nektek is.

Karácsony szavunkat a nyelvészek a latin incarnatio (’megtestesülés’) vagy pedig a szláv korcun (’átlép’) kifejezésből származtatják. Az első Jézus születésére, a második pedig a téli napfordulóra utal. Mindkét jelentésréteg hasonló jelképeket használ: egyre nagyobb lesz a sötétség kint is, bent is, majd a legzordabb óra után megszületik bennünk a fény, a remény.

A nyári, kolozsvári TiniDráMa tábor témája a barátság volt. Úgy gondoltam, a magányos, online oktatásban töltött év után érdemes megvizsgálni a kérdést. Hatalmas élmény volt, sok mély felismeréssel. Ebben az írásomban három nézőpontból vizsgálom a barátság témáját.

Talán nem is tudjátok, de nem ez az első online tanév a világban: az 1937-es gyermekbénulás-járvány alatt rádióhullámokon közölték a tananyagot. Idén is volt tévés oktatás, de a tanárok döntő többsége azért az internet segítségével kapcsolódott diákjaikhoz. Már amennyire a helyzet engedte, ugyebár.

A februári félévzárás kiakasztotta a diákjaimat – de nem úgy, mint általában. Nem tudtak összpontosítani a drámajátékokra sem, mindentől röhögőgörcsöt kaptak, amikor viszont az elmúlt hetükről kérdeztem őket, főképp a témazárók és feleletek kerültek szóba. Kíváncsi lettem a helyzetre, ezért elkezdtünk közösen gondolkodni a témáról, és kiderült, hogy a csoportom felének romlottak a jegyei az elmúlt egy évben.

Sajnos azon a tényen, hogy kamaszként össze vagytok zárva a szüleitekkel, akikről épp le kéne szakadnotok, nem igazán lehet változtatni. Ha lesz bátorságom, írok majd erről is egy cikket (addig pedig, ha panaszkodnátok egy kellemeset, írjatok nyugodtan róla a [email protected] címre!)

Sokszor tapasztalom, hogy a diákjaim vagy elfeledkeznek erről a létfontosságú cselekvésről a sok felmérő miatt, vagy a tesztekre való tanulás elől épp a játékba menekülnek. Ezek a szélsőségek mindenképpen felkiáltójelek lehetnek.

Az egyik szülőtől azt a visszajelzést kaptam, hogy a lányáról, amikor hazaérkezik a foglalkozásról, süt a boldogság; az arca kipirult, a szeme élénk, csicsereg.

Az újévi fogadalmak valójában célkitűzések, olyan álomképek, amelyekről úgy gondoljuk, ha valósággá válnának, boldogabbak, egészségesebbek, teljesebbek, sikeresebbek stb. lennénk.

Napjaink karácsonyi rítusai a természeti népek hiedelemrendszerében gyökereznek. Akkoriban az ember a természet ciklikus, ismétlődő változását figyelte, ebben a folyamatban pedig a karácsony a legsötétebb pillanatok után felderengő fény megszületésének időszaka. Az ünnep azonban, ahogy az emberiség maga is, századról századra változott. Néhány hiedelem és szokás velünk maradt, mások átalakultak vagy feledésbe merültek. Arra hívlak titeket, elmélkedjünk együtt a karácsony egyik legmeghatározóbb pillanatán, az ajándékozáson! A gyerekek megajándékozása a reformáció idején jött divatba Európa-szerte, azonban a napjainkra jellemző ajándékcunamit a 19...

A Karadocsev Éva táplálkozástudományi szakemberrel és molekuláris biológussal készült interjú első részét ide kattintva olvashatod. Miután beszélgettünk az egészséges táplálkozás zsákutcáiról, a trendekről és arról, hogyan keressünk hiteles szakembereket, ha internetről informálódunk, rátértünk egy kicsit az étkezés mindennapi kérdéseire is.