Felnőttek anya meg apa a földre dobálják a ruhájukat és a mosatlant ott hagyják a konyhapulton otthon felejtik a kulcsukat és a mobiljukat amikor én már ágyban vagyok csokit és csipszet majszolnak rosszkedvűek és mérgesek szitkozódnak és veszekszenek igen megteszik mindazt amit én nem tehetek meg és a felnőttek talán csak nagy gyerekek akik maguk dönthetnek mindenről

A közelmúlt egyes eseményei miatt minden állampolgárt óvatosságra intünk a levesek, kásák és különösképpen a forró italok kevergetésekor. Nem ajánlatos a folyadékokat túl erőteljes, egyenletes, egyirányú és hosszú ideig tartó kavarással hűteni. A lehető legbiztonságosabb hagyni, hogy az étel magától lehűljön. Egyes, bár kétségtelenül ritka esetekben a kevergetés turbulenciát okozhat, ez pedig az ún. szingularitás kialakulásához vezethet.

László Noémi költő visszabújt gyermekkori önmagába, hogy onnan mesélje el, milyen volt felnőni az 1980–90-es évek, a kommunizmus és rendszerváltás Romániájában, pontosabban az ország egy konkrét városában: Kolozsváron. Milyen volt különféle tanintézmények diákja lenni, kérdéseket feltenni, kíváncsiskodni, az élet kisebb és nagyobb dolgain morfondírozni.