Ladó Ágota
szerző
Nézd a csillagokat!
Szoktad fürkészni a nyári égboltot fényes csillagok és ismerős alakzatok után kutatva? Most már nagyon közel a hosszú nyári szünet, használd ki: csak nézz fel az esti égre, méregesd a végtelent, és merülj el a gondolataidban!
Mielőtt azonban valóban belevetnénk magunkat a nyárba, mutatok még egy tárgyat, amelyen akkor is látszanak a csillagok, amikor a valóságban éppen nem.
Ez a méretes szerkezet a nagyváradi Körösvidéki Múzeum állandó kiállításának a része – számos más, nagyon érdekes tárgy társaságában, amelyeket szintén érdemes alaposan szemügyre venned, ha ott jársz. Fő eleme egy nagy gömb, amelyen első ránézésre is látszanak a különböző csillagképek, illetve az egyes csillagjegyek nevei és ábrázolásai. Ez egy igazi különlegesség, és mindenképpen szeretném megmutatni nektek – gondoltam, amikor először megpillantottam. – A csillagászat érdekes, biztosan el tudom magyarázni, hogyan működik, és mire használták.
18. századi éggömb az egykori nagyváradi Premontrei Gimnázium gyűjteményéből, jelenleg a szintén nagyváradi Körösvidéki Múzeum állandó kiállításában. (A szerző fotója)
Hát, egy kicsit beletört a billentyűzetem ebbe a feladatba, mert nem tudtam kapásból megírni ezt a bizonyos magyarázatot – de így legalább van egy remek ürügyem arra, hogy megosszam veled évzáró tuti tippemet múzeumlátogatáshoz:
Ne menj el a tárgyak mellett azzal, hogy „á, tudom, mi ez, láttam már ilyent!” Állj meg, és tedd fel magadnak a kérdést: valóban tudom, hogy mi ez, és hogyan működik? Kiderülhet, hogy nem, és egy kis kutatással remek dolgokat fedezhetsz fel!
Maradjunk annyiban, hogy ez a tárgyunk valóban különleges, de a csillagképek, illetve az azok és az állatövi jegyek közötti összefüggések magyarázatáról, kérlek, kérdezd a földrajz- vagy fizikatanárodat. Az éggömb, azt hiszem, a múzeum szakemberein is kifogott, akik nyilván értik a történelmi jelentőségét, és tudnak arról is, hogy az egykori nagyváradi premontrei gimnázium gyűjteményéből származik. Azért gondolom mégis, hogy ők is gondban voltak, mert a gömböt végül planetáriumnak nevezték – az viszont mást jelent.
Az éggömböt tartó Farnese Atlasz a Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum gyűjteményében. Forrás: museoarcheologiconapoli.it
Az éggömb – más szóval: szféra – a megfigyelhető világegyetem reprezentációja. Könnyebb megérteni, ha elképzeled, hogy a belsejében van a Föld, azon állsz egy fix ponton, és ha felnézel az égre, éppen csak azt látod, ami fölötted van. Ahogy haladsz ezen az elképzelt Földön körbe, az égboltnak mindig más-más része válik láthatóvá számodra. Ehhez a magyarázathoz kapcsolódik egy másik meghatározás is, amit egy ötödikes földrajztankönyvben olvastam:
„A Világegyetem a csillagok, más égitestek és a közöttük levő tér összessége. Feltételezzük, hogy a Világegyetem térben és időben végtelen. A Világegyetem egyes elemeit a Földről meg lehet figyelni, szabad szemmel vagy műszerekkel (teleszkóppal). Ezek alkotják a megfigyelhető Világegyetemet. A megfigyelhető Világegyetem gömb alakú, közepén a mi bolygónkkal. Több mint kétbillió galaxist tartalmaz. A Naprendszeren kívül a távolság mérésére a parszeket használjuk. Egy parszek 3,26 fényév, azaz 31 trillió kilométer. A Naprendszerhez legközelebb levő csillag a Proxima Centauri, mely 1,3 parszek (4,2 fényév) távolságra van a Naptól.”
Ha ilyesmit olvasol, gondolj erre a nagyváradi éggömbre.
Noha az emberiséget már sokkal régebb óta foglalkoztatták a csillagok, illetve a világegyetem összefüggései, és megfigyeléseiket, elképzeléseiket számos formában rögzítették is, a legkorábbi ismert éggömb az, amit a Nápolyban található, úgynevezett Farnese Atlasz tart a vállain. Ez a márványszobor az i. sz. 2. században készült, és valószínűleg egy olyan korábbi változat másolata, amely elveszett. Mindenesetre egy nagyon izmos óriást látunk rajta, ami érthető, hiszen nem kis feladat az egész égboltot tartani örök időkig!
Az éggömbök elkészítése az idők során természetesen sokat változott annak függvényében, ahogyan gazdagodott az emberek tudása a világegyetemet illetően. A szférák nemcsak a kutatást, a felfedezést, a megértést és az oktatást szolgálták, hanem a tájékozódást is elősegítették például a hajósok és más utazók számára.
Gerhard Emmoser éggömbjének részlete a Herkules/Héraklész csillagképpel. Forrás: metmuseum.org
Időnként azonban azok, akik ezt megtehették, művészien és aprólékosan kidolgozott éggömbbel fejezték ki nemcsak szépérzéküket, hanem gazdagságukat és hatalmukat is. Ezt példázza az a 16. századi, ékszerre emlékeztető darab is, amely Rudolf magyar király (aki II. Rudolf néven cseh király és német-római császár is volt) gyűjteményének részét képezte, és jelenleg New Yorkban található.
Két videót ajánlok mindehhez:
ebben az éggömb alapkoncepcióját és felépítését magyarázzák el, igaz, hogy angolul, de a szerkezet látványos, és így az egész könnyebben érthető: Celestial Sphere Demonstration
ebből pedig – mivel aktuális – a kora nyári csillagképeket lehet megismerni (ne ijedj meg a kockás fehér ingtől és a tudományos magyarázatoktól, mert sok érdekes dolog elhangzik): Ismerkedés a Világegyetemmel - 36. Kora nyári csillagképek, 1. rész.
Ha üzennél nekem, itt megteheted: https://tally.so/r/mebpyo
Az éggömböt itt tudod megnézni: Körösvidéki Múzeum, állandó kiállítás. Nagyvárad, Armatei Române utca 1/A. Nyitva keddtől vasárnapig, április 1. és október 31. között 10-től 18 óráig, november 1. és március 31. között pedig 9-től 17 óráig. További információ a https://mtariicrisurilor.ro/hu/korosvideki-muzeum/ címen.
