Nagyobb gyermekek, a nagyleányok és nagylegények játékának kelléke a bükkfataplóval bevont, agyagformából kiöntött kis taplóegér. Régen főként a mára divatjamúlt fonóban használták, elég gyakran. Jelenleg olykor bálban, táncos mulatságokon veszik igénybe a legények. Ijesztgetik vele a lányokat. Megpróbálják az egeret a lány kebelébe ejteni, dobni. A játékos ijesztgetésnek más célja is van: segíthet közelebb férkőzni a kiszemelt leányhoz. Ugyanis a tűvel ellátott egeret a legény igyekszik kiemelni, kisegíteni onnan, ahová juttatta, a kebel, a szív közeléből. Ha a leány az egeret a színlelt vagy valódi ijedtséget meg a derülést követően felsőruhájára tűzi, az már egyféle sikernek számít, jele annak, hogy nem zárkózik el a játékból ijesztgető legény közeledésétől, folytatódhat az ismerkedés. A taplógomba-feldolgozás mesterei tehát játékszert is készítenek a maguk sajátos nyersanyagából, a Fomes fomentariusból, azaz bükkfataplóból (toplóból). Az egérkészítés a toplász számára többnyire játszi munkát jelent. Lehetőség nyílik így a taplóhulladék látványos felhasználására, érvényesülhet a törekvés, hogy semmi ne menjen kárba. Máthé Vince (Korond rangidős toplásza) és leánya, Julianna elmagyarázták e rovat szerzőjének az egérkészítés több csínját-bínját: az egér testének külső fele maradék kidolgozott taplóból készül, a belső fele pedig a patakmederből hozott agyagból, palából. Ez ki van égetve. Van rá forma, kinyomják az egeret palából, s toplót húznak reá. Kecskeszőrből vagy emberi hajból készítik a bajuszt, enyvvel ragasztják rá. A megszárított palát a sütőben, a lerben égetik ki. Mintegy kéthárom napig tart a kiégetés. A forma gipszből készül ugyancsak Korondon, gumiból, autógumiból pedig az egérfarok. Megvasalt sárga rongyot vagy taplót ragasztanak az egér alsó részére. Míg nyers a pala, beleszúrják a gombostűt. Mikor készen van teljesen az egér, akkor hajlítják meg a tűt. Vékony, hegyezett gyufaszálra kent dukkófestékkel pontozzák a szemeket, így történik a leszemezés. Az enyvet házilag liszttel, vízzel szaporítják.
A toplászok mestersége Nem csupán háziipari eszközt használó ügyességi próba, hanem kézműves játék a toplóegérrel való ördöngölés – ahogy Korondon nevezik. Egyféle párválasztó társasjáték, tréfás játszadozás is egyben. Sajátos játékszer szükséges ahhoz, hogy gyakorolhassák. Ezt a világon egyedülálló népi mesterséget gyakorló toplászok állítják elő. Íme, mit mond róla a nemrég, 97 éves korában elhunyt Máthé Vince toplászmester: - Nem nagy érték a toplóegér, de ördöngölnek vele. A fiatalság, ugye, egyik a másikan kacagnak, nincs azon semmi különös, ijesztgetik vele a leányokat. Van aki ki is tűzi a mejjibe. Kacagnak egyet rajta. Az anyagról pedig, amelyikből készül, ezt mondja egy korondi toplászdal (énekelte 1997-ben az akkor 55 éves Máthé Árpád): Régebben az öregek a bikkfatoplót pipatűzre használták. Mostanság a fiatalok más egyébre használják. Táskát, sapkát és sok mindent készítenek belőle. Elviszik és a fürdőkön jó pénzért majd eladják, Mer a világon máshol sehol csak Korondon csinálják.
