Barangoló
Kónya Éva
Szent állatok a nagyvilágban


Már a nap is lemenőben
Tüzet rakott a felhőben
Ők a szarvast egyre űzik, –
Alkonyatkor ím eltűnik. …
Mégis, mégis, ha reggel lett,
A gímszarvast űzni kellett
Mint töviset szél játéka,
Mint madarat az árnyéka.  
Arany János: Rege a csodaszarvasról (részletek)



A csodaszarvas regéje
Valamikor régen, a messzi keleten élt Ménrót király, akinek nem akadt párja a vadászok között. Deli vitézzé, híres vadásszá nevelkedett két fia, Hunor és Magor is. Egyszer, egy csodaszép szarvast űzve messzire távolodtak otthonuktól, és mikor a szarvas végleg eltűnt a szemük elől, gyönyörű tájon találták magukat. Ott, „Szittya földön” letelepedtek, megházasodtak, és gyermekeikből lett a hunok illetve a magyarok nemzetsége.

Honalapításhoz fűződő csodaszarvas-mondát nemcsak a magyarok mesélnek, hanem az Aral-tó környékén elterülő Turáni alföldön élő rokonaink, a kazahok is. Egy északi legenda szerint pedig még a földet is szarvas teremtette önmagából: csontjaiból, húsából lett a föld, agancsaiból a hegyek, szőréből az erdők, véréből a vizek.



Őseink totemállatai
Valaha a Föld minden táján éltek népek, amelyek állatokat tartottak ősüknek vagy testvérüknek. Minden törzsnek, nemzetségnek megvolt a maga ún. totemállata, ezeket szövetségesüknek tekintették és védőszellemként vagy istenként tisztelték. Magyar őseink szent állataira régi neveink is emlékeztetnek, köztük az Ákos (Fehér sólyom), a Károly (Karvaly) vagy a Kurd (Farkas).

A lappok, finnek az erdőisten földi alakjának hitt medvétől, egyes indián törzsek a grizzlytől, mások jaguártól, hollótól, sastól, sólyomtól … származtatták magukat. Ausztrália maori őslakóinak totemállatai között volt krokodil, gyík, kígyó és cápa, a kelták hitvilágában pedig a medve és a szarvas mellett holló és varjú is.

A totemállatokat nemcsak megölni és elfogyasztani volt tilos, hanem még a nevüket sem szabadott kimondani, csak tulajdonságaikra utalni. Így vált nyelvünkben csak utóbb állatnévvé a „szarvas” és a „farkas”, a medve orosz nyelvből átvett „mézevő” (medvegy) elnevezése mutatja, hogy a mesék okos, segítőkész mackója is helyet kapott őseink hitvilágában. A lovak megbecsültségére a mesék táltos paripái mellett a krónikákban említett fehérló-áldozatok és lovas temetkezések is utalnak.



Szent állatok minden mennyiségben
A történelem előtti időkben az isteneket valószínűleg állatok alakjában képzelték el, később pedig azért tiszteltek szentként sok állatot, mert istenek megtestesítőit látták bennük. Őseink hitvilágában a legkülönbözőbb állatok találták meg helyüket a csirkéktől az oroszlánokig.

. Az ókori Egyiptomban félve tisztelték a Nílus éltető áradása után az iszapban heverésző krokodilokat, de szent állatuk volt az örök életet jelképező ureusz kígyó és az újjászületés jelképének tartott szent szkarabeusz (galacsinhajtó bogár) is.

A hinduk hittek a lélekvándorlásban, és úgy gondolták, hogy a holtak lelkei állatokban bujdokolnak, ezért megölésüket bűnnek tartották. Indiának vannak vidékei, ahol antilopok, feketerigók vagy éppen patkányok részesülnek napjainkban is szent állatoknak kijáró imádatban.

A hatalmas ország nemzeti madara a büszkeség, barátság és óvatosság jelképének tartott páva, és ma is szent állatokként tisztelik India szerte a teheneket, de a majmokat és elefántokat is, amelyek hitük szerint isteneik földi megtestesítői.


 
Nagyhatalmú bikaistenek
Úgy harmincezer évvel ezelőtt szarvasmarháink őse, az őstulok-bika volt az erdők leghatalmasabb állata. Méteres szarvával, közel két méter magasságával félelmet és tiszteletet keltett vadászgató eleinkben, akik képét csodálatos sziklarajzokon örökítették meg.

A bikák szent állatként való imádatáról ásatások során talált bikaszentélyek tanúskodnak. Az eddig feltárt legősibb városok egyikében, a törökországi Çatal Hüyükben, a templomok és a lakóházak falait is bikaábrázolások, szarvak és agyagból formált bikafejek ékesítették.

A Földközi-tenger szigetein (Ciprus, Kréta, Szardínia) paloták falaira festett, márványból, kőből faragott vagy agyagból mintázott bikák emlékeztetnek a hatalom és az erő jelképének tartott állatok egykori imádatára.

Az egyiptomiak hite szerint a világteremtő Ptah isten földi megtestesítője az Ápisz-bika volt. A kiválasztott bikát minden földi jóval ellátták, halála után meggyászolták, sziklasírba temették, majd felkutatták az utódát (csak ránézésre 28 feltételnek kellett eleget tennie), és nagy pompával Ptah memphisi szentélyébe szállították, ahol élete hátralevő éveit tölthette.



Egyiptom állatfejű istenei

Az ókori Egyiptomban az ősi állatistenek helyébe állatfejjel ábrázolt istenek léptek. Thot, a tudományok és a művészetek istene, a naptár feltalálója néha íbisz, máskor babuinmajom alakját vette fel, az oroszlán Szahmetnek, a háború, a pusztító járványok és az orvosok istennőjének állata volt. A simulékony macskáról pedig úgy tartották, hogy a Básztetnek, a szerelem, a vidámság és a zene istennőjének földi alakja.

A holtak birodalmának ura Anubisz sakálfejű istenség volt, a fénylő égbolton Hórusz sólyomisten uralkodott, de sólyomfejjel ábrázolták Ré napistent, a növény- és állatvilág megteremtőjét is. És halállal lakolt, aki a templomok környékén tartott szent sólymok, íbiszek, majmok… közül egyet is elpusztított.



Istenek kedvenc állatai
Az emberi tulajdonságokkal felruházott isteneknek gyakran kedvenc állataik is voltak, amelyeknek a földi halandók is tisztelettel adóztak. A görög mitológiában a sas Zeusz, a páva Héra istenasszony, a liba Aphrodité szépségistennő, a holló Héliosz napisten madara volt. A „bagolyszemű” Pallasz Athéné madara, a bagoly, utóbb a tudás és a bölcsesség jelképe lett.

Egy ógermán legenda szerint főistenüket, Odint (Wotant) két farkas kísérte, és két holló, amelyek vállára ülve súgták fülébe a világ eseményeit. Istenek hírnökének tartották Keleten a galambot, Dél-Amerikában a Nap madaraként tisztelt kondorkeselyűt, a germán mitológiában pedig a hattyút, amely rendszerint jó híreket vitt a földi halandóknak. 


 
 

Támogasson
adója 2%-val


Benedek Elek
Benedek Elek emlékév

Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Impresszum
Copyright ©2010 Cimbora.net
Fejlesztés: ConstantinStudio